| A 3476 km átmérőjű Hold Földünkhöz képest szokatlanul nagy, több szempontból
is egyedülálló a Naprendszerben. Jelentős hatást gyakorol a Föld tengelyforgására,
forgástengelyének helyzetére, a világtenger szintjének ingadozására,
ezen keresztül az élővilágra, emellett részben a kéregmozgásokra. Földünk
élete a Hold nélkül másként alakult volna. 0,0549 excentricitású pályáján
átlagosan 1 km/s-os sebességgel járja körül bolygónkat. Közepes földtávolsága
384 400 km, földközel- és földtávolpontjának távolsága hosszú időskálán
több ezer km-rel módosul, főként a Nap erős zavaró hatására. A Hold egy
Mars méretű bolygócsíra és a Föld összeütközésekor az űrbe kirepült anyagból
állt össze, kb. 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Összeállása után külső rétegei
megolvadtak, létrejött a kéreg, amely ma a világos felföldek anyagát alkotja.
Ezzel véget ért az első vulkáni korszak, a becsapódások tovább kráterezték
felszínét. A hosszú életű radioaktív elemek hőtermelésétől 3,9–3,1 milliárd
évvel ezelőtt újabb vulkáni aktivitás kezdődött, a kéreg repedésein keresztül
bazalttal töltődtek fel a mélyedések, medencék — létrejöttek a lapos,
sötét tengerek. Ezek a teljes felszín kb. 20%-át borítják (többségük a
látható oldalon van), de a kéreg térfogatának kevesebb, mint 1%-át teszik
ki. Az utóvulkáni működés dómok ezreit hozta létre, a kéregmozgások repedéseket,
lapos gerinceket alkottak a felszínen. Az egykori lávafolyások frontvonalai,
a beszakadt lávacsatornák ma is láthatók. Kb. 3 milliárd éve a Hold inaktív
égitestté vált, de a kráterek lassú halmozódása mellett ma is szolgál
érdekességekkel. Az alsó és a felső köpeny határán, valamint a felszín
közelében rengések pattannak ki, néha szokatlan fényjelenségeket (TLP)
mutat, melyek eredete nem tisztázott. |
