Meteor képgaléria
1999. március
A Hubble-űrtávcső eredményeiből (1998. március–december)


00a_cimlap 00b_hatsobel 00d_hatso 01a 01b 02
03ab 04ab 05a 05bc 06 07ab
08ab 09abc 10ab 11ab    
Lapunk hasábjain tavaly februárban és áprilisban jelentek meg utoljára hosszabb összefoglalók az optikai távcsövek koronázatlan királyának megfigyeléseiről. A következőkben az azóta nyilvánosságra hozott legfontosabb eredmények összefoglalója következik (nem időrendi sorrendben). Bár a szerkesztőknek köszönhetően színes képek kíséretében és bőséges helyen mutathatjuk be az anyagokat, minden eredményről nem eshet szó. A képek számozása a színes mellékletre vonatkozik.

A szövegben szereplő rövidítések:

HST – Hubble Space Telescope (Hubble-űrtávcső)
WFPC-2 – a Wide Field and Planetary Camera 1997-ben beszerelt, második változata (nagy látószögű és bolygófényképező üzemmódban működő optikai kamera)
NICMOS – Near Infrared Camera and Multi Object Spectrometer (infravörös kamera és spektrométer, amely a 2,5 mikrométeres hullámhosszig észlel; beszerelve 1997-ben)
STIS – Space Telescope Imaging Spectrograph (spektrográf, szintén 1997-es műszer).

A Hubble öröksége

A tudomány örök problémája a nagyközönséggel való kapcsolatteremtés. Hogyan lehet hétköznapi nyelvre lefordítani az eredményeket, hogyan lehet oldani a tudósokat körülvevő, már-már misztikus hangulatot? Napjaink tudományos intézményeinek jó része fokozott figyelmet fordít az ismeretterjesztésre, az Űrtávcső Tudományos Intézetet pedig a legaktívabbak között jegyezhetjük e tekintetben. Most újabb projektet indítottak el, amelynek célja a tudományos tevékenység és az érdeklődő közönség közötti híd további erősítése.

A Hubble-űrtávcső több mint 130.000 felvételt tartalmazó archívumából a legszebbeket választják ki a csillagászok, hogy bőséges szöveges információk kíséretében megosszák őket minden érdeklődővel. A program a Hubble Heritage Project (Hubble Örökség Projekt) nevet kapta. A fotókat új képfeldolgozási eljárásoknak vetik alá, hogy minél élethűbb, valódi színeket mutató képet kaphassunk az égi objektumokról. A “valódi” szó alatt itt nem feltétlenül azt kell értenünk, amit szabad szemmel látnánk. A HST ugyanis a spektrum sokkal szélesebb sávjában érzékeny, így a képek színeinek kiválasztásánál a tudósok az emberi korlátokat is kitágítják.


Vissza a galériához!
© Magyar Csillagászati Egyesület, 1998-2004.