| A két legtávolabbi óriásbolygót ez idáig egyetlen űrszonda,
a Voyager–2 látogatta meg 1986-ban, ill. 1989-ben. A megfigyelések szerint
minkét égitest légköre igen aktív, gyűrűrendszere összetett, holdjai pedig
igen változatosak. Jelenlegi ismereteink elsősorban ezekre a megfigyelésekre
alapulnak, bár egyes légköri folyamatok óriástávcsövekkel, illetve a Föld
körül pályán keringő Hubble Űrtávcsővel is megfigyelhetők. Az Uránusz és
a Neptunusz szerepe az utóbbi években az exobolygók és barna törpék felfedezésével
„felértékelődött”, légkörük és belső szerkezetük pontosabb megismerése kritikus
a Naprendszeren kívüli bolygók jellemzőinek modellezésében. |
