Oldalszám: 2 / 6 Miről írtunk? A
Meteor immár harmincötödik évfolyamában jár, igen tanulságos fellapozni
a régi lapszámokat. Mi foglalkoztatta az akkori észlelőket? Milyen
jelenségeket figyeltek meg? Milyen műszereik voltak? Mindezekre a
kérdésekre választ adnak a Meteor megsárgult lapjai. Az alábbiakban
áttekintjük az elmúlt 35 évet érdekességek, korabeli események után
kutatva. 1970-es évek 1971. A 3.
számban Nagy Sándor ír cikket A gamma Cas fényének lassú változása
címmel. Akkoriban a gamma Cas volt az egyik legtöbbet észlelt
változócsillag, a több ezer becslés alapján készült fénygörbe lomha
változást mutat. 71/4. Új holdtérkép: a Hallwag holdtérképe
kapható az ÁKV térképboltjában. Ára 100 Ft. (A térkép szinte
változatlan formában ma is kapható, ára azonban jóval 3000 Ft fölött
jár.) 71/5. Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. aug. 6-án:
4-4,5-ös fokozatú. A Hold majdnem eltűnt az észlelők szeme elől, az
5-ös fokozat már a teljesen láthatatlan Holdat jelentette volna... 71/6.
Az 1971-es nagy Mars-oppozíció észleléseit ismerteti Bartha Lajos. A
Mars 1971-ben is népszerű célpont volt, bár számunkra eléggé alacsonyan
látszott a vörös bolygó, akárcsak legutóbbi, 2003-as nagy közelsége
idején. 1972. 72/3. A Mars-oppozíció további
észleléseiről olvashatunk, a legjobban sikerült rajzokat képtáblán
szemlélhetjük. Bár a Meteor nem ír róla, 1971-ben készültek az első
igazán jó amatőr Mars-fotók, Sajó Péternek köszönhetően. 72/4. Kancsura Árpád az 1971-es napészleléseket ismerteti: 235 megfigyelést végeztek az észlelők. 72/5.
A Változócsillag Adatbank: 1957-71 között 63 észlelő 128 változóról
16492 megfigyelést végzett. A Nagy Sándor által kezelt adatbank akkor
szinte kizárólag az Uránia Csillagvizsgálóban végzett észleléseket
gyűjtötte össze. 72/6. Fókuszban: a Hold megfigyelése. Bartha
többféle programot ismertet, például az akkoriban divatos tranziens
holdjelenségek (Lunar Transient Phenomena, LTP) és a változó holdfoltok
észlelési programját. 1973 73/1. Beszámolót
olvashatunk a Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelőhálózatról. A 36 észlelő
1971/II. félévében 12 helyről 1701 meteort jegyeztek fel (Mezősi
Csaba-Keszthelyi Sándor). 73/4. A Kohoutek 1973f üstökösről
olvashatunk rövid hírt. Az évszázad üstökösének kikiáltott Kohoutek
maximális fényessége dec. 26. körül valószínűleg eléri a -7 magnitúdót.
(Nem érte el...) 73/5. Részleges napfogyatkozás volt június
30-án, Magyarországról észlelve kb. 1%-os. (Ez volt a múlt század egyik
leghosszabb teljes napfogyatkozása, amit az akkor új géptípusnak
számító Concorde fedélzetén is észleltek, együtt repülve az umbrával.) 73/6.
Magyar amatőrök az AAVSO-listán. 1971/72-ben 18 észlelő 4646
megfigyeléssel a 4. helyen állt. (Ma még a dobogó közelébe se jutnánk
ilyen eredménnyel.) 1974 74/1. Merkúr-átvonulás volt 1973. november 10-én. A kedvezőtlen időjárás miatt kevés észlelés érkezett. 74/2.
A debreceni változócsillag-észlelő csoport munkáját ismerteti Zajácz
György. Az SV Vul és a delta Cep fénygörbéjét is bemutatja. (Cefeidák
már régóta nem szerepelnek észlelőprogramunkban, ám észlelésük kiváló
szakköri feladat lenne.) A Radiáns c. meteorészlelési rovat első jelentkezése. Rovatvezető: Papp János. 74/3.
Megjelenik a Pleione – változócsillagászatunk eredményei. Fénygörbék:
EU, U Del, Z UMa, R Sct, SS Cyg. Rovatvezető: Keszthelyi Sándor. 74/6.
Észlelőtáborok 1974 nyarán. Papp János cikke a Győr-Zámolyban, ill.
Velencén tartott táborokról. Utóbbit augusztus 9-21. között szervezték,
Perseida-tábor volt. 1975 75/1. A
mikrometeorit-észlelést ismertető cikk Papp Jánostól. (Az esővízből
kinyerhető mikrometeoritok „észlelését” sokan művelték, ám csakhamar
kiderült, hogy hazánk szennyezett légköri viszonyai mellett a
begyűjthető szemcsék inkább mesterséges eredetűek.) 75/2.
Messier-objektumok között. Budapesti viszonyok között, a 20 cm-es
Heyde-refraktorral mit láthatunk a Messier-objektumokból? Meglepően
sokat! A sorozat első jelentkezésekor az M15, az M52 és az M81
észleléseiről olvashattunk. Az észleléseket minden alkalommal
szakkörösök, Holl András, Juhász Róbert és Kökény Imre végezte. 75/6.
Pleione: 1975 nóvái. A Nova Cyg 1975 augusztus 29-én tört ki, az első
hazai észlelő Keszthelyi Sándor (29,84 UT), Európában is az elsők
között volt. 31-én jut a nóva maximumba 1,7-1,8 magnitúdónál. Minden
idők leggyorsabb és legnagyobb amplitúdójú nóvája volt! Ugyanebben a számban állatövi ellenfény rajzokat is közlünk (Keszthelyi Sándor). A lap legvégén megemlékezés olvasható Tóth Sándorról, aki a hazai bolygóészlelés lelkes szervezője volt. 1976 76/1.
Egy újabb érdekes észlelési lehetőségről olvashatunk, a holdlyuk
programról. 16 észlelő 1084 adatot gyűjtött össze kis átmérőjű
kráterekről – keresztmetszetük megállapításához. Sajnos az amatőr
észlelések szerint a kráterek mélysége a valóságosnál jóval mélyebbnek
adódott... A lap végén hosszú szakköri listát böngészhetünk: 1975-ben 151 szakkör működött az országban. 76/2. Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása Weren Nehls cikke alapján. A sorozat legelső tagja. Január
2/3-án, és 3/4-én Quadrantida-észleléseket végzett néhány amatőr,
Keszthelyi vezetésével. Az ítéletidőben, viharos szélben is
kitartottak... Először olvashatunk a Holdtáj-programról –
szinte a mai Hold-rovat előzményének tekinthetjük. A rajzokat
Keszthelyi készítette/gyűjtötte. 76/3. Végre egy igazi üstökös,
a West! Március 2-án hajnalban észlelték először hazánkból, 16 fokra a
Naptól, 0 magnitúdósként, 3 fokos csóvával – még a fővárosból is igen
látványos volt. 76/3. A kettőscsillagok világa. Érdekes, szórakoztató sorozat indul kettősökről és észlelőikről, Mohácsi Gyula tollából. 1977 77/1.
1976 Augusztusában földközelben járt a 6,4 év periódusú
D’Arrest-üstökös. Hatalmas pacniként lehetett észlelni binokulárral. 77/2.
Szabad szemmel megfigyelhető változócsillagok – a kétrészes cikk első
fele. Sokakat indított a változócsillagok észlelése felé. Szerző:
Keszthelyi Sándor 77/4. Megjelent a Meteor Gyorshírek 1. száma.
Jelenségnaptárt közölt, majd új nóvákról, üstökösökről adott hírt, de
valójában nem volt „gyors”, hiszen a Meteorral együtt postázták. Az első rókafarmi „észlelő-építő” táborról is olvashatunk cikket, Szőke Balázs tollából. 77/5. Hédervári Péter cikke: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat? 1978 78/1.
A szakköri fórum első jelentkezése. Vértes Ernő cikkéből, amely a
veszprémi szakkör munkatervét közölte, kiderül, hogy 1978-ban 33250 Ft
a szakkör éves költségvetése (= elkölthető pénze). 78/2. Fotók a Meteorban, első ízben! Hold, bolygók. A gyenge nyomdai minőség miatt hamarosan felhagytunk a kísérletezéssel. 78/3.
A Galilei Amatőrcsillagász Klub 1977-es napmegfigyelő munkáját
ismerteti Vadász Sándor. 20 észlelő 175 napon 259 észlelést végzett. Kézi
vezetésű asztrográf – Sári Gyula cikke egyszerű kis mechanika
készítéséről. Kerékpárvilla, villanyak és más egyszerű, olcsón
hozzáférhető alkatrészek felhasználásával készültek Sári Gyula
mechanikái, melyek jól vizsgáztak! 78/4. Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa Keszthelyi Sándortól. 1979 79/1.
A protuberanciák osztályozásáról és főbb tulajdonságairól ír Hédervári
Péter. Akkoriban csak ő tudott észlelni protuberanciákat, külföldi
kapcsolatainak köszönhetően műszerezettsége jobb volt, mint a magyar
átlag. 79/2. Nova Cyg 1978-fénygörbe. W.Morrison, P. Collins és
M. Hiraga fedezte fel, a W Cyg-nél. 60-62 körüli maximum. W. Morrison a
W Cyg észlelése közben figyelt fel a betolakodóra. Ugyancsak fénygörbét közlünk WZ Sge 1978-as maximumáról; a csillag akkor még visszatérő nóvaként van elkönyvelve. Immár Helios címmel jelenik meg a napmegfigyelők rovata, Agócs László vezetésével. 79/3.
Csillagászati Poszterek és képeslapok rendelhetők a Polaris csillagda
címén: Várkonyi György Ifjúsági és Úttörőház, III. Budapest, San Marco
u. 71. (A Hansen Planetáriumtól rendelhető poszterekről később kiderül,
hogy az akkori viszonyok között működik a megrendelés...) 79/4-5.
Tájékoztató a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megalakulásáról
(Mizser Attila, Mezősi Csaba). A PVH 1991-ig meghatározó szerepet tölt
be a hazai változóészlelésben. 1991-ben átalakul az MCSE Változócsillag
Szakcsoportjává.
|