Miről írtunk?

A Meteor immár harmincötödik évfolyamában jár, igen tanulságos fellapozni a régi lapszámokat. Mi foglalkoztatta az akkori észlelőket? Milyen jelenségeket figyeltek meg? Milyen műszereik voltak? Mindezekre a kérdésekre választ adnak a Meteor megsárgult lapjai. Az alábbiakban áttekintjük az elmúlt 35 évet érdekességek, korabeli események után kutatva.

1970-es évek

1971.

A 3. számban Nagy Sándor ír cikket A gamma Cas fényének lassú változása címmel. Akkoriban a gamma Cas volt az egyik legtöbbet észlelt változócsillag, a több ezer becslés alapján készült fénygörbe lomha változást mutat.

71/4. Új holdtérkép: a Hallwag holdtérképe kapható az ÁKV térképboltjában. Ára 100 Ft. (A térkép szinte változatlan formában ma is kapható, ára azonban jóval 3000 Ft fölött jár.)

71/5. Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. aug. 6-án: 4-4,5-ös fokozatú. A Hold majdnem eltűnt az észlelők szeme elől, az 5-ös fokozat már a teljesen láthatatlan Holdat jelentette volna...

71/6. Az 1971-es nagy Mars-oppozíció észleléseit ismerteti Bartha Lajos. A Mars 1971-ben is népszerű célpont volt, bár számunkra eléggé alacsonyan látszott a vörös bolygó, akárcsak legutóbbi, 2003-as nagy közelsége idején.

1972.

72/3. A Mars-oppozíció további észleléseiről olvashatunk, a legjobban sikerült rajzokat képtáblán szemlélhetjük. Bár a Meteor nem ír róla, 1971-ben készültek az első igazán jó amatőr Mars-fotók, Sajó Péternek köszönhetően.

72/4. Kancsura Árpád az 1971-es napészleléseket ismerteti: 235 megfigyelést végeztek az észlelők.

72/5. A Változócsillag Adatbank: 1957-71 között 63 észlelő 128 változóról 16492 megfigyelést végzett. A Nagy Sándor által kezelt adatbank akkor szinte kizárólag az Uránia Csillagvizsgálóban végzett észleléseket gyűjtötte össze.

72/6. Fókuszban: a Hold megfigyelése. Bartha többféle programot ismertet, például az akkoriban divatos tranziens holdjelenségek (Lunar Transient Phenomena, LTP) és a változó holdfoltok észlelési programját.

1973

73/1. Beszámolót olvashatunk a Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelőhálózatról. A 36 észlelő 1971/II. félévében 12 helyről 1701 meteort jegyeztek fel (Mezősi Csaba-Keszthelyi Sándor).

73/4. A Kohoutek 1973f üstökösről olvashatunk rövid hírt. Az évszázad üstökösének kikiáltott Kohoutek maximális fényessége dec. 26. körül valószínűleg eléri a -7 magnitúdót. (Nem érte el...)

73/5. Részleges napfogyatkozás volt június 30-án, Magyarországról észlelve kb. 1%-os. (Ez volt a múlt század egyik leghosszabb teljes napfogyatkozása, amit az akkor új géptípusnak számító Concorde fedélzetén is észleltek, együtt repülve az umbrával.)

73/6. Magyar amatőrök az AAVSO-listán. 1971/72-ben 18 észlelő 4646 megfigyeléssel a 4. helyen állt. (Ma még a dobogó közelébe se jutnánk ilyen eredménnyel.)

1974

74/1. Merkúr-átvonulás volt 1973. november 10-én. A kedvezőtlen időjárás miatt kevés észlelés érkezett.

74/2. A debreceni változócsillag-észlelő csoport munkáját ismerteti Zajácz György. Az SV Vul és a delta Cep fénygörbéjét is bemutatja. (Cefeidák már régóta nem szerepelnek észlelőprogramunkban, ám észlelésük kiváló szakköri feladat lenne.)

A Radiáns c. meteorészlelési rovat első jelentkezése. Rovatvezető: Papp János.

74/3. Megjelenik a Pleione – változócsillagászatunk eredményei. Fénygörbék: EU, U Del, Z UMa, R Sct, SS Cyg. Rovatvezető: Keszthelyi Sándor.

74/6. Észlelőtáborok 1974 nyarán. Papp János cikke a Győr-Zámolyban, ill. Velencén tartott táborokról. Utóbbit augusztus 9-21. között szervezték, Perseida-tábor volt.

1975

75/1. A mikrometeorit-észlelést ismertető cikk Papp Jánostól. (Az esővízből kinyerhető mikrometeoritok „észlelését” sokan művelték, ám csakhamar kiderült, hogy hazánk szennyezett légköri viszonyai mellett a begyűjthető szemcsék inkább mesterséges eredetűek.)

75/2. Messier-objektumok között. Budapesti viszonyok között, a 20 cm-es Heyde-refraktorral mit láthatunk a Messier-objektumokból? Meglepően sokat! A sorozat első jelentkezésekor az M15, az M52 és az M81 észleléseiről olvashattunk. Az észleléseket minden alkalommal szakkörösök, Holl András, Juhász Róbert és Kökény Imre végezte.

75/6. Pleione: 1975 nóvái. A Nova Cyg 1975 augusztus 29-én tört ki, az első hazai észlelő Keszthelyi Sándor (29,84 UT), Európában is az elsők között volt. 31-én jut a nóva maximumba 1,7-1,8 magnitúdónál. Minden idők leggyorsabb és legnagyobb amplitúdójú nóvája volt!

Ugyanebben a számban állatövi ellenfény rajzokat is közlünk (Keszthelyi Sándor).

A lap legvégén megemlékezés olvasható Tóth Sándorról, aki a hazai bolygóészlelés lelkes szervezője volt.

1976

76/1. Egy újabb érdekes észlelési lehetőségről olvashatunk, a holdlyuk programról. 16 észlelő 1084 adatot gyűjtött össze kis átmérőjű kráterekről – keresztmetszetük megállapításához. Sajnos az amatőr észlelések szerint a kráterek mélysége a valóságosnál jóval mélyebbnek adódott...

A lap végén hosszú szakköri listát böngészhetünk: 1975-ben 151 szakkör működött az országban.

76/2. Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása Weren Nehls cikke alapján. A sorozat legelső tagja.

Január 2/3-án, és 3/4-én Quadrantida-észleléseket végzett néhány amatőr, Keszthelyi vezetésével. Az ítéletidőben, viharos szélben is kitartottak...

Először olvashatunk a Holdtáj-programról – szinte a mai Hold-rovat előzményének tekinthetjük. A rajzokat Keszthelyi készítette/gyűjtötte.

76/3. Végre egy igazi üstökös, a West! Március 2-án hajnalban észlelték először hazánkból, 16 fokra a Naptól, 0 magnitúdósként, 3 fokos csóvával – még a fővárosból is igen látványos volt.

76/3. A kettőscsillagok világa. Érdekes, szórakoztató sorozat indul kettősökről és észlelőikről, Mohácsi Gyula tollából.

1977

77/1. 1976 Augusztusában földközelben járt a 6,4 év periódusú D’Arrest-üstökös. Hatalmas pacniként lehetett észlelni binokulárral.

77/2. Szabad szemmel megfigyelhető változócsillagok – a kétrészes cikk első fele. Sokakat indított a változócsillagok észlelése felé. Szerző: Keszthelyi Sándor

77/4. Megjelent a Meteor Gyorshírek 1. száma. Jelenségnaptárt közölt, majd új nóvákról, üstökösökről adott hírt, de valójában nem volt „gyors”, hiszen a Meteorral együtt postázták.

Az első rókafarmi „észlelő-építő” táborról is olvashatunk cikket, Szőke Balázs tollából.

77/5. Hédervári Péter cikke: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat?

1978

78/1. A szakköri fórum első jelentkezése. Vértes Ernő cikkéből, amely a veszprémi szakkör munkatervét közölte, kiderül, hogy 1978-ban 33250 Ft a szakkör éves költségvetése (= elkölthető pénze).

78/2. Fotók a Meteorban, első ízben! Hold, bolygók. A gyenge nyomdai minőség miatt hamarosan felhagytunk a kísérletezéssel.

78/3. A Galilei Amatőrcsillagász Klub 1977-es napmegfigyelő munkáját ismerteti Vadász Sándor. 20 észlelő 175 napon 259 észlelést végzett.
Kézi vezetésű asztrográf – Sári Gyula cikke egyszerű kis mechanika készítéséről. Kerékpárvilla, villanyak és más egyszerű, olcsón hozzáférhető alkatrészek felhasználásával készültek Sári Gyula mechanikái, melyek jól vizsgáztak!

78/4. Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa Keszthelyi Sándortól.

1979

79/1. A protuberanciák osztályozásáról és főbb tulajdonságairól ír Hédervári Péter. Akkoriban csak ő tudott észlelni protuberanciákat, külföldi kapcsolatainak köszönhetően műszerezettsége jobb volt, mint a magyar átlag.

79/2. Nova Cyg 1978-fénygörbe. W.Morrison, P. Collins és M. Hiraga fedezte fel, a W Cyg-nél. 60-62 körüli maximum. W. Morrison a W Cyg észlelése közben figyelt fel a betolakodóra.

Ugyancsak fénygörbét közlünk WZ Sge 1978-as maximumáról; a csillag akkor még visszatérő nóvaként van elkönyvelve.

Immár Helios címmel jelenik meg a napmegfigyelők rovata, Agócs László vezetésével.

79/3. Csillagászati Poszterek és képeslapok rendelhetők a Polaris csillagda címén: Várkonyi György Ifjúsági és Úttörőház, III. Budapest, San Marco u. 71. (A Hansen Planetáriumtól rendelhető poszterekről később kiderül, hogy az akkori viszonyok között működik a megrendelés...)

79/4-5. Tájékoztató a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megalakulásáról (Mizser Attila, Mezősi Csaba). A PVH 1991-ig meghatározó szerepet tölt be a hazai változóészlelésben. 1991-ben átalakul az MCSE Változócsillag Szakcsoportjává.